Rügyek és gyökerek – Az alkotók – Kocsis Angéla

Ahogy azt már írtam, rendezek egy small size előadást a Budapest Bábszínházban, melynek címe Rügyek és gyökerek.

IMG_8936

Március végén kezdjük a próbákat, addig is szeretném bemutatni nektek az alkotó csapatot.

Az előző posztban említettem, hogy a díszletben a divatipar mérhetetlen környezetszennyező rendszerére szeretnénk felhívni a figyelmet azzal, hogy patchwork technikával és retextil technikával új életet adunk régi anyagoknak, ruháknak. A retextil technika engem vonz.

Elképesztőnek találom, hogy szoknyákból, nadrágokból, pólókból szálak készülnek, és ebből gyönyörű műalkotások.

Hogy ki készíti majd ezeket? Nem más mint a csodás Kocsis Angéla!

56872472_2212933792088308_6838629821283565568_o
forrás: Facebook

A Vaskakas Bábszínházban rendeztem egy csecsemő előadást Süss fel Nap! címmel. Bár a darab során egy szobabelsőben egy tópart idéződik meg, és majdhogynem minden tárgy újrahasznosított, az előadás akkor még nem célzottan ökológiai szempontok miatt alakult így. Csupán sajnáltam a sok funkciótlan tárgyat a bábszínházban. Köztük volt egy két csodaszép kék takaró. Ezt Árnics Kati kezdeményezésére állították össze lelkes önkéntesek az autizmus világnapjára. Nos, a szebbnél szebb horgolt négyzetek között volt pár retextil… az egyiken nyomtatott betűkkel ez állt; MIHE.

12783804_1002968023084897_1371518883488669765_o
forrás: Facebook

Már napok óta próbáltunk ezzel a takaróval, amikor végre rákerestem a neten és megismertem a Mosonszolnoki Ifjúságért Hagyományörző Egyesületet. Ott szembesültem azzal, hogy Mosonszolnokon egy Kétfecske néven alkotó hölgy retextilező foglalkozásokat tart. De nem ám parttalanul… Csodás projekteket hoztak össze ebben a modern fonóban, ahol a 6 évestől a 70 évesig dolgoznak a szorgos kezek…
Elkészítették Mosonszolnok térképét retextilből, ez lett a Faluszőnyeg, aztán Mosonszolnok kitelepítési térképét… elképesztő volt minden, amit olvastam, és láttam a fotókon… nem volt kérdés, hogy kiderítem ki áll emögött!

Ismerjétek meg Kocsis Angélát!

Zölden Győrben: Bemutatkoznál?

Kocsis Angéla: Kocsis Angéla vagyok Kétfecske tulajdonosa, kézműves játszóház-vezető és női szabó, elhivatott civilként vezetem a MIHÉ-t 2007 óta.

Zölden Győrben: Mióta foglalkozol retextillel? Hogyan kezdődött? Volt köze a környezetvédelemhez?

Kocsis Angéla: 2015-ben rendeztük a MIHÉ-vel az Utcaversenyt, ami egy norvég alapos projekt volt, egy közösségépítő játék, mellyel az egész falut megmozgattuk, a teljes lakosságot bevontuk. Ez egy 8 hónapon át tartó vetélkedő volt, a végére kiderült, hogy melyik Mosonszolnok legösszetartóbb utcája. Az Utcaverseny egyik programjaként készítettük el a Faluszőnyeget, Mosonszolnok retextil térképét 12 m2-es méretben. A pécsi Retextil Alapítvány vezetésével készítettük, Thiesz Angélától, a retextil “szülőanyjától” tanultuk meg a módszert. A Faluszőnyeg után a maradék fötrött szálak nálam maradtak, de kevés is volt, rövidek is voltak ahhoz, hogy valami nagyobb dolognak nekiálljak. Végülis kitaláltam egy teljesen új technikát, a varrógéppel varrt retextilt. Meghívtak Pécsre, hogy tanítsam meg nekik. Ez az a technika egyébként, amivel a Kétfecskés szőnyegem is készült.

47219447_525043337971348_1811582618081165312_o.jpg
forrás: Facebook

A környezetvédelemhez volt-e köze? Hmm… Mi, sok falusihoz hasonlóan úgy élünk, hogy félreteszünk egy csomó mindent, ami még jó lehet valamire. Ha ott van előtted egy nagy halom jó alapanyag, azzal csak kell kezdeni valamit, nem? Van ebben környezetvédelem is, igen, meg a hagyományos paraszti gondolkodás is jócskán közrejátszik. A meglévő alapanyagot felhasználni, megjavítani, átalakítani, újrahasznosítani. Így kéne élni!

Zölden Győrben: Hogyan készül egy retextil alkotás, milyen fázisai vannak? 

Kocsis Angéla: A retextil alapanyaga háztartási textilhulladék, amiből nekünk mindig rengeteg van. Ausztriából rendszeresen kapunk használt ruhákat, tulajdonképp ebből is öltözködünk. Az osztrákoknál nagy a jólét, sok a pazarlás, bár nagyjából már mi, nyugat-magyarországi magyarok is elértük azt a szintet szerintem.
Szóval a használt ruhák tömkelege adott. Ezt kiválogatjuk, ami még használható, azt hordjuk, odaadjuk ismerősöknek, családsegítőbe, stb. De nyilván van rengeteg olyan, ami nem továbbadható.
Ezeket anyag szerint osztályozzuk, szétbontjuk, levágjuk a gombokat, kifejtjük a cipzárt. Aztán, mikor minden varrást kivágtunk, és maradt a tiszta anyag, akkor kívülről befelé körkörösen, “kakaós csiga formában” felvágjuk, hogy minél hosszabb szálat kapjunk. A vágott szálból lehet horgolni, kötni, vagy készülhet belőle fötrött szál. A fötrő egy kötélverő-szerű szerkezet, amivel sodrott, zsinórhoz hasonló szál készül. Ez a fötrött szál alkalmas a szövésre, fonásra, hurkolásra, csomózásra. Ezek mind egyszerű, ősi technikák, melyekkel nagyon erős, vastag, masszív textúrákat lehet létrehozni. Vannak még ezeken kívül más paraszti technikák is (csomózott csuhé, szakajtókötés, szatyorkészítés, stb.) amik alkalmazhatók a retextilre, engem ez a téma nagyon érdekel.

64743513_636666246809056_6580123526513033216_n.jpg
forrás: Facebook

Zölden Győrben: Mi az a MIHE? 

Kocsis Angéla: A MIHE a Mosonszolnoki Ifjúságért Hagyományőrző Egyesület. 2007 óta létezik, a tesómmal találtuk ki, és hoztuk létre. Közösségépítés az egyesület fő célja, és nagyon sokrétű a tevékenységünk. Hagyományőrzés, helytörténet, gasztronómia, kulturális, szabadidős programok, környezetvédelem, kapcsolattartás határon túli magyarokkal, szociális, ifjúsági, generációk közti kapcsolatok, egészségvédelem – ez mind a tevékenységi körünkbe tartozik, a megalakulás óta több száz programot valósítottunk meg ezekben a témákban. Van egy állandó kézműves szakkörünk, a Fonó. Ez pár éve kezdődött: Árnics Kati yarn bombing programjába kapcsolódtunk be a Kék Kötéssel, aztán együtt maradt a csapat.

Zölden Győrben: Mesélnél a Faluszőnyegről és a Kitelepítések Térképről? 

Kocsis Angéla: A célkitűzés az volt, hogy mindenki – legalábbis minél több résztvevő – horgolja meg a saját telkét. Több, mint 60 ember dolgozott a térképen a 3 évestől a 83 évesig, és egy egyedülálló közösségi műalkotást hoztunk létre használt ruhákból. A Faluszőnyeget 2018-ban kiállították a RugArtFest Kortárs Szőnyegtervezők Fesztiválján.  Állandó helye a mosonszolnoki Kultúrházban van, de kiállítottuk már több helyen, pl. tavaly a Győrkőcfesztiválon is.

46513930_521293848346297_26910323751518208_o.jpgA Kitelepítési Térkép egy újabb közösségi munka, a Fonósokkal készítettük tavaly. Amint említettem, foglalkozunk helytörténettel is: 2007-2008-ban végeztünk egy intenzív gyűjtést, melynek keretében a Mosonszolnokra telepített és menekült felvidéki családok történetét kutattuk. Ezt további kisebb gyűjtőutak kísérték Baranya és Bács-Kiskun megyei felvidéki kitelepítettekhez. 2007-ben létrehoztuk a Felvidéki örökségünk 1946-1948 c. nagyszabású kiállítást, mely jelenleg a mosonszolnoki tájház felvidéki anyagát alkotja.
Ha szépen akarnám megfogalmazni (és mért ne?): a Kitelepítési Térkép nagyapánk mindig-hazavágyó családi történeteiből indult, és egy laikus, de átfogó helytörténeti gyűjtőmunka összefoglalása. Alulról jövő kezdeményezésként az érintettekkel, leszármazottakkal készítettük. Térképünk része volt a Kitelepítések70 kortárs képzőművészeti vándorkiállításnak.

A képen a következők lehetnek: egy vagy több ember és álló emberek
Zölden Győrben: Miért Kétfecske néven alkotsz? 

Kocsis Angéla: Hmm… Ennek a jelentésrétegeit nagyon sokáig bontogathatnám 🙂 Egy pillanatra állj meg, és gondold el, milyenek a fecskék 🙂 Ugye érted? 🙂
Amúgy egy szójátékkal is élhetnék: Egy fecske nem csinál nyarat! De kettő…
Na, de a viccet félretéve: kedvenc madaraim, nagyon jó fejek. A Kétfecskés szőnyeg már megvolt, mikor nevet kellett választani, volt több lehetőség, ez lett. Az elején nagyon sajnáltam, hogy nincsen másik fecske, mert én nem vagyok egy magányos harcos. Korábban kb. mindent a tesómmal csináltunk közösen, elképesztően jól tudunk együtt dolgozni, mert bár teljesen különbözőek vagyunk, de a közös szocializáció mindent felülír, és nagyon jól kiegészítjük egymást. Végülis úgy alakult, hogy ez a Kétfecske egyedül az enyém maradt, de azt hiszem, most pont ez a nagy feladatom, hogy megtanuljak egyedül dolgozni, gondolkodni. Szóval nincsen másik “igazi” fecske, de épp ezért van több, aki segít, akit be lehet vonni, lehet velük együtt dolgozni.

42819699_495893777552971_1880008791500521472_n.jpg

Zölden Győrben: Mit szóltál ehhez a színházi felkéréshez? 

Kocsis Angéla: Úhh, hát ez nagyon megtisztelő! Elájultam, kb 🙂 Nem tartom magam művésznek, nem szeretem az alkotóművész kifejezést, nagyzolónak érzem magamra nézve. De egy színházi díszlet… Az végülis már majdnem az, nem? 🙂 Elárulom, hogy már fötrődnek a kék szálak a Fonóban, izgulok! 🙂

3 Replies to “Rügyek és gyökerek – Az alkotók – Kocsis Angéla”

  1. Háááát Kislánykám, nyilvánosan is ki kell jelentenem, hogy nagyon büszke vagyok Rád, Rátok, Magunkra! Gratulálok Neked ehhez a sikerhez. Örülök, hogy kitaláltátok, elkezdtétek, hogy gyűjtögettetek,(hogy ezt most sem hagytátok abba), hogy valamilyen szinten még a Covid ellenére is megy a termelés… Kitartás, további ötletelést és sikeres, örömteli ténykedést kívánok Neked és az egész Csapatnak. Ígérem, amíg tudok ezután is segítek… 👌🥰🍀😇
    Kedves Anna, Neked is köszönöm. Örülök, hogy egymásra találtatok, örülök, hogy megismerhettelek.💖

    Kedvelés

  2. …mindent ami szép, találj meg ezután is! Sikeres, termékeny, örömteli életet kívánok sok szeretettel.😇🍀i💖

    Kedvelés

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s